Újrakezdés ősszel

Kisiskolás kor

Kisiskolás éveink meghatározóak

Augusztus utolsó napjai lázas készülődéssel telnek: tankönyvek, füzetek, ceruza, megannyi iskolásoknak való kincs... Az eszközök beszerzése, rendszerezése, az iskolára lelkiekben való felkészülést segítik.

A szeptemberben kezdődő évaddal a már megszokott, s természetesen némi újdonsággal is vegyített rendszerekhez térünk vissza. Az időgazdálkodás ismét fontos része lesz az életünknek, s a rendszeresség, az ismétlődő folyamatok keretet, biztonságot nyújtanak éppúgy nekünk, mint gyermekeinknek.

A rutin, az ismétlődő folyamatok, a szabályok betartása, a kisiskolás korosztály számára fontos szocializációs, tanulási folyamat. Olyan képességek, kompetenciák jelennek meg és fejlődnek, mint a felelősségvállalás, a kötelességtudás, s figyelem, hogy csak néhányat említsünk.

Azon kívül, hogy segítünk abban, hogy a lecke pontosan és szépen elkészüljön fontos és izgalmas helyzetekben figyelhetjük meg gyermekünk önbizalmának, önértékelésének alakulását, vagy akár a versengéshez való viszonyát. Összehasonlítják magukat az osztálytársaikkal, ki miben ügyes, kit hányszor dicsér meg a tanító néni.

Első osztálytól negyedikig egy jó tanító néni aranyat ér. Gyermekünk számára az ő szava sok esetben többet ér, mint a miénk. Amit Ő mond, az úgy van, és lehet ugyan más a mi véleményünk, nem lehet igazunk. Ne is konfrontálódjunk ez ügyben gyermekünkkel, mert csak az ő lelki békéjét zavarjuk meg.

Gyermekeink igyekeznek képességeikhez mértem jól teljesíteni, lelkesen fordulnak egymás, s tanítójuk felé. Játszanak egymással, csoportokat alkotnak és titokban méregetik egymást. Ezen időszakban segítségünk, támogató hozzáállásunk nagyon fontos számukra. Legyünk velük türelmesek minden évben, hiszen egyre több és több újdonság vár rájuk, egyre több terhelésnek vannak kitéve.

Akkor tesszük a legjobbat, ha dicsérjük, bátorítjuk őket, hiszen az elfogadó és bátorító közeg a leginkább alkalmas tehetségük, s a kellő önbizalmuk kibontakozásához. Fedezzük fel gyermekeink erősségeit, a tantárgyak, a képességek és a készségek szintjén egyaránt. A közösséghez való viszonyuk, a váratlan helyzetek kezelése, a kitartáshoz való hozzáállásuk sokat elárul róluk.
Egyre inkább megismerjük gyermekeinket s általuk magunkat is. Ők is tanítanak minket, úgy ahogy, ahogy mi őket. Kölcsönösen hatunk egymásra, formáljuk egymást. Gyermekeink egészséges lelki fejlődése mindennél többet ér.

Ma már egyre több iskolában a lelki egészségre való nevelés legalább annyira fontos szerepet kap, mint a testi egészségre való odafigyelés. A különböző helyzetek csoportos, osztályszintű feldolgozása, az elvont fogalmak értelmezése, a gyermekeinkkel való történések közösség által való megbeszélése segíti lelki életük karbantartását. Így lesz az idő előrehaladtával természetes számukra, hogy azt a bizonyos belső egyensúlyt csak a test, a lélek és a szellem ápolásával érhetik el.

"A gyermekeknek sokkal inkább útmutatásra és együttérzésre van szükségük, mintsem utasításokra." ( Anne Sullivan)

Az oldal elejére