Magunk okozta stressz

Ne csinálj mindenből katasztrófát

Ne csinálj mindenből katasztrófát!

Belső hangunkkal nap, mint nap beszélgetést folytatunk, van, hogy ezt akár hangosan is megtesszük. Gondolatainkat elárasztják a napi teendőink, különböző izgalmas vagy kevésbé izgalmas feladatok.

Belső hangunkkal nap, mint nap beszélgetést folytatunk s ne is titkoljuk, van, hogy ezt akár hangosan is megtesszük. Gondolatainkat elárasztják a napi teendőink, különböző izgalmas vagy kevésbé izgalmas feladatok.

Abban egyetérthetünk, hogy bár minden egyes embernek megvannak a maga kis párbeszédei, de hogy végül hogyan élik meg azokat, hogy gondolnak hasonlóan nehéznek vagy könnyűnek vélt feladataikra az csak is rajtuk múlik. Neveltetésünk, a bennünk élő sémák, a látott minták fogják könnyíteni vagy éppen nehezíteni az életünk különböző helyzeteit.
Természetes, hogy vannak hatalmas terveink, céljaink, de azokra is többféleképpen lehet gondolni. Rágódhatunk azon, mennyi küzdelmes nap vár még ránk, mennyi akadályt kell leküzdenünk és problémát kell még megoldanunk addig. De ha folyamatosan ez jár a fejünkben, akkor a céljainkból előbb-utóbb egy nagy problémahalmaz lesz, a célhoz kötött kellemes érzéseink kellemetlen érzésekké válnak, s észre sem vesszük, hogy egyre inkább érzelmileg eltávolodunk valódi terveinktől.

Ahhoz, hogy az egyre több rugalmasságot kívánó mindennapjainkban jól érezzük magunkat, tanuljunk meg nem katasztrofizálni.

Mit is teszünk akkor amikor katasztrofizálunk? Automatikusan a dolgok nehézkes, rossz oldalát vételezzük elő, a kisebb személyi hibákat vagy negatív élményeket szörnyű sorscsapásként állítjuk be. Ha sietnünk kell, és dugóba keveredünk, ne szitkozódjuk végig az utat és ne gondoljuk, hogy ha munkahelyünkről elkésünk, megáll a világ. Mi fogunk a legjobban meglepődni, amikor főnökünk a szorongástól riadt szemünkbe nézve, tudomást sem véve késésünkről közös kávézásra invitál bennünket, hogy elmondhassa megelégedését az előző napi prezentációnkkal kapcsolatban.

Igyekezzünk tehát a kisebb problémákat nem katasztrófaként megélni, azaz a probléma valós súlyához az érzelmi válaszokat nem eltúlozni, hiszen az végső soron leblokkolásához vezethet.

Aki hajlamos az effajta erős érzelmi reakciókra tudatosan visszatekinthet; voltak már életében hasonló események, de minden esetben sikerült megoldani azokat, tehát nagy valószínűséggel ez a probléma is ugyanúgy meg fog oldódni.

Igyekezzünk a jelen pillanatra, helyzetre koncentrálni és kis lépésekben megoldani a ránk váró feladatokat. Dicsérjük meg magunkat s konstatáljuk, lám, lám, nem is volt akkora tragédia, mint ahogy azt régebben felnagyítottuk magunkban. Ez segít a mindennapi életünkben a saját magunk okozta stresszes állapotok és szorongások csökkentésében. Könnyebbnek, derűsebbnek látjuk napjainkat, lassan kezdjük úgy érezni, hogy sokkal könnyedebben vesszük az akadályokat, nem törnek meg bennünket az élet apróbb kihívásai, kezdjük jól érezni magunkat.

Az oldal elejére